A hajdani Ugocsa vármegyét mutatja be a Szatmár Megyei Múzeum által szervezett tárlat. Szőcs Péter igazgatóhelyettes közölte, a múzeum ukrajnai partnerével közösen nyert egy európai uniós pályázatot, ennek költségein kutatták Ugocsában a műemlékeket, a népi építészet még fennmaradt jellegzetes darabjait, a különböző tárgyi emlékeket, de rögzítettek interjúkat és népdalokat is. /Kiállítás Ugocsáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 10./
2009. december 11.
December 10-én Szatmárnémetiben, a Németi templom gyülekezeti termében Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílt tárlat, az alkotó munkásságáról, valamint a kiállított képekről Hitter Ferenc újságíró beszélt. Kovács Emil Lajos a most megnyitott „Nagybányai örökség“ című tárlatával, valamint korábbi, szatmári tájakat bemutató alkotásaival egyfajta missziót vállalt, melynek célja az, hogy ennek a vidéknek a hírét vigye, mivel a térség értékeit kevéssé ismerik. A tárlatnyitót követően a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében Bem-megemlékezést tartottak a forradalmár születésének évfordulója alkalmából. Czumbil János történelemtanár Bem tábornokról tartott előadást. Az ünnepség végén bizottságot alakítottak, melynek célja egy Bem-szobor felállítása Szamoskrassón. /Babos Krisztina: Kovács Emil Lajos-tárlat, Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 11./
2009. december 16.
Szatmár Megyei Múzeum égisze alatt működő posztModern Távlatok művelődési műhely december 15-én a Művészeti Múzeumban tartott tanácskozásának előadója Diana Iegar történész volt, aki készülő doktori dolgozatának egyik fejezetét mutatta be Ugocsa vármegye a 15-17. században címmel. A felkért hozzászólók Szőcs Péter régész-történész, Liviu Márta régész és Kiss Kálmán helytörténész méltatták az előadást. /PosztModern tanácskozás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./
2009. december 22.
Képzőművészeti galériát avattak december 21-én a Szatmár Megyei Tanács épületének előcsarnokában. Itt ezentúl a Szatmári Alkotóház Képzőművészeinek Egyesülete szervez majd időszakos tárlatokat. Gergely Csaba, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy ez immár a harmadik galériájuk Szatmárnémetiben. „Szövetségünk 41 állandó taggal rendelkezik. Romániából szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi művészek csatlakoztak hozzánk, de vannak magyarországi és szlovákiai tagjaink is” – tette hozzá Gergely. Az alkotóház közössége idén 49 kiállítást szervezett. /Végh Balázs: Újabb galériát avattak Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 23.
A Bánság és a Körösök vidéke után Szatmárt is elérte az olasz „területhódítás”: van olyan település, amelynek határában a földek egynegyede külföldi kézben van. Szatmár megyében a külföldiek által felvásárolt mintegy hétezer hektár termőföldnek (a művelhető terület öt-hat százalékának) nagyobb része olasz vállalkozók tulajdonában van. Eközben Magyarországon egy 2011-ig érvényben lévő moratórium szerint külföldieknek egyenesen tilos a földvásárlás, amelyet Jakab István, az ottani gazdaszervezet elnöke – egyben fideszes parlamenti képviselő – meghosszabbítana. „A romániai földárak igencsak el vannak maradva az ausztriaiaktól, de még a magyarországiaktól is, így nagyon megéri a külföldieknek itteni területeket felvásárolni” – mondta Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynöksége volt vezetője. Számos külföldi úgy játssza ki a bürokráciát, hogy itteni barátja, üzlettársa vagy éppen rokona neve alatt bérel. Az olaszokat inkább a gabonaneműek termesztése és az állattenyésztés érdekli, a németek megjelentek a borvidékeken is. /Sike Lajos: Napszámos saját földön. Egyre több mezőgazdasági terület kerül külföldi tulajdonba Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
